Adótörvény változások 2019 – Őszi adócsomag

A Kormány 2018. október 19-én nyújtotta be 2019-es őszi adótörvény módosítási csomagját. A lényegesebb változásokat az alábbiakban foglaltuk össze.

Társasági Adó

• Jövőre bevezetésre kerülne a csoportos társasági adóalanyiság, amelyet belföldi illetőségű kapcsolt vállalkozások hozhatnak létre, amennyiben közöttük legalább 75%-os mértékű többségi befolyás áll fenn. A csoportos társasági adóalanyiság létrehozására irányuló kérelmet első alkalommal jogvesztő határidőn belül, legkésőbb 2019. január 15-ig lehetne benyújtani, és amelyet az állami adó- és vámhatóság engedélyez. A javaslat rendelkezik a csoportos társasági adóalanyok adókötelezettségeiről, az adóalap megállapításáról és veszteségelhatárolásról is. A csoportos adóalanyiság adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege lesz, amelyet speciális veszteségelhatárolási szabályok szerint az elhatárolt veszteséggel csökkenteni lehet. Rendezésre kerülnek továbbá az adókedvezmény, adójóváírás szabályai is. A csoportos társasági adóalanyiságot választók egymás közötti ügyleteik esetében mentesülnének a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség alól is.
• Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma is kiegészül. E szerint nem mentesül az ellenőrzött külföldi táraság státusz alól egy külföldi személy kizárólag amiatt, hogy valamely kapcsolt vállalkozása elismert tőzsdén jegyzett. A javaslat a korábbinál tágabb kört határoz meg az ellenőrzött külföldi társaságnak minősíthető személyekre vonatkozóan, a vonatkozó korlátozások a jövőben bizonyos befektetői tevékenységeket végző személyeket is érinthetnek.
• Jelentősen módosul az ún. alultőkésítési szabály is. Az új szabályozás alapján adóalapot növelő tétel lenne az új szabályok által meghatározott nettó finanszírozási költségnek a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény (az ún. EBITDA) 30 százalékát vagy 939.810.000 forintot meghaladó része. Az előbbi adóalap növelő tétel összegét ugyanakkor csökkenteni fogja a korábbi adóévekben keletkezett kamatlevonási kapacitás még fel nem használt része. A  korábban kötött szerződések esetén a vízválasztó 2016. június 17-e lesz, mivel az új szabályt első alkalommal e szerződések összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni. A 2016. június 17-e előtt megkötött finanszírozási szerződések hitelösszegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését megelőzően az érintett szerződésekre a korábbi alultőkésítési szabályt kell alkalmazni, de az adózó választhatja a kamatlevonás-korlátozási szabály alkalmazását is.
• A rendeltetésszerű joggyakorlás elve kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy az adóelőny érvényesítése nem korlátozható, amennyiben a jogügylethez valós gazdasági és kereskedelmi indokok is hozzárendelhetőek.
• A javaslat a látvány-csapatsportok támogatásának jogcímeit bővíti a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire vonatkozó támogatás nyújtásának lehetőségével.

Személyi Jövedelemadó

• A javaslat alapján a csoportos kockázati biztosítás esetén adóköteles biztosítási díjnak – a biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része, vagy – ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg – a csoportos biztosítás díja minősül.
• Amennyiben a munkáltató az ún. célzott szolgáltatásokat (a munkáltató által a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozóan önkéntes pénztáraktól rendelt szolgáltatásokat) egy önsegélyező pénztártól rendeli meg, úgy az után nem a munkáltató, hanem majd a magánszemély adózik akkor, amikor ténylegesen megkapja a pénztár szolgáltatásait.
• A javaslat egyértelművé teszi, hogy bár 2019-től a munkáltatói hozzájárulás bérjövedelemként válik adókötelessé, az adóztatás nem a támogatás jóváírásakor, hanem annak teljesítésekor keletkezik, és a támogatás teljes összegéből a magánszemélyt terhelő közterheket le kell vonni és nem indokolt a támogatói adománynak az előbbitől eltérő kezelése sem.
• A munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességének 2019. január 1-jei megszüntetéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés szerint a 2018. december 31-én hatályos szabályok csak a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben alkalmazhatók. A feltételek teljesítéséhez szükséges fogalmak átkerülnének a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításával kapcsolatos szabályok közé, így az ezen a jogcímen és feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni.

Adóigazgatási Rendtartás

• Kötelező lesz az ellenőrzés annál a gazdasági társaságnál, amelynek két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele mindkét üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot, és az adózott eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Kivételt képeznek az első négy üzleti évükben a jogelőd nélkül induló vállalkozások.

Társadalombiztosítás, Szociális Hozzájárulási Adó

• A jövőben a munkáltatónak/kifizetőnek nem kell bejelentenie az általa foglalkoztatott biztosítottnak a végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat.
• A javaslat bevezeti a kutató-fejlesztő foglalkoztatása után érvényesíthető célzott kedvezményt. E szerint a munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató, kutatóhelynek minősülő kifizető adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség adómértékének 50 százaléka. Ezzel egyidejűleg társasági adó rendszeréből kikerül a vonatkozó rendelkezés.

Általános Forgalmi Adó

• A javaslat rendezi az ellenérték fejében beszerzett, de ingyenesen továbbadott egycélú utalványok áfa kezelését. E szerint az egycélú utalványok ingyenes átruházása is adófizetési kötelezettséget keletkeztet, amennyiben az utalvány beszerzésekor az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.
• A bérelt cégautókkal kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a javaslat bevezetné az 50%-os diktált levonási hányadot a bérbeadást terhelő előzetesen felszámított áfa levonására, ha a bérelt személygépkocsit gazdasági és magáncélra egyaránt használják.
• A törvényjavaslat a kedvezményes lakás áfa tervezett kivezetésével kapcsolatos átmeneti szabályokat határoz meg. E szerint 2019. december 31-ét követően is a kedvezményes adómérték lesz alkalmazható azon lakások értékesítésére, amelyek esetében 2019 utolsó napjáig a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez a szükséges okiratokat benyújtják, a lakás legalább szerkezetkész állapotúnak minősül, és erről az értékesítő az adóhatóság felé egy erre rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozik 2019 végéig.
• Az alanyi áfa-mentesség határa 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik.