*available in Hungarian below

There has not been a new wind farm built for almost a decade in Hungary despite the country’s undoubted need for more wind power. At the end of 2022, the European Commission announced the adoption of Hungary’s Recovery and Resilience Plan, which, among other things, aims to facilitate onshore wind investments. Could this be the long-awaited turning point that will put wind in the sails of the Hungarian wind energy market?

Restrictive regulations followed by limited success

From the outset, the regulation of wind energy in Hungary has been restrictive compared to European standards, with significant limitations on the size of the areas suitable for investment and a strict, bureaucratic licensing procedure. From the beginning, the construction of wind farms, with the exception of small household-scale power plants (i.e. below 50kVA) and small power plants (i.e. below 50 MW) not connected to the electricity grid, was only possible on the basis of a tender (see KHEM Decree No. 33/2009 (VI. 30.) of Hungary).

Although the laws allowed for it, only one publicly- supported tender round took place, way back in 2006. After that, despite the recurring obstacles to the realisation of projects (the most common cases were the previously issued grid connection permit being suddenly deemed insufficient by the network operator), the installation of wind power plants increased steadily until 2010. However, on 15 July 2010, as a first sign of a change for the worse, the then ongoing tender was withdrawn, and a new tender has not been launched ever since.

As part of the tender procedure, the Hungarian Energy and Public Utility Regulatory Authority (the “HEPURA“), together with the network operators, conducted an analysis of the balance, controllability and secure operation of the expected medium-term performance of the electricity system. If the results of the analysis showed that there was potential for new wind generation capacity to be connected to the distribution or transmission grid, the HEPURA would issue a call for tender, to which investors could apply, and after a relatively lengthy evaluation phase, the HEPURA would announce the winner. The network operators then concluded a grid connection contract with the winning bidders, the content of which was in line with the technical documentation of the bid, the revised connection plan and the operational code of the network operator. After that, the winning bidder constructed the planned wind farm.

De facto ban on new wind farms

In 2016, there was another negative turn of events. On the one hand, various legislative amendments have essentially prohibited the installation of wind farms in Hungary and imposed technical conditions that wind turbines built in accordance with the knowledge currently available can hardly meet. On the other hand, changes to the laws gave the government, instead of the HEPURA, the power to determine the number of official permits that can be issued for the construction and commissioning of wind farms and the capacity associated therewith.

Pursuant to the provisions introduced by Government Decree 277/2016 (IX. 15.) of Hungary, wind power plants, with the exception of small household-scale power plants, may not be located on or within 12,000 meters of residential areas. Considering the fact that Hungary, especially the Little Hungarian Plain (in Hungarian: “Kisalföld”) region where the natural circumstances would particularly justify the installation of wind farms, is densely populated, this essentially means that there is no place in Hungary today that meets this requirement.

In addition to the foregoing, potential wind power plants must also meet the following requirements:

• the height of the wind turbine must not exceed 100 meters;
• only electricity generating units of up to 2 MW can be installed in the wind turbine tower;
• the length of the wind turbine blade with a rated power of more than 50 kW must not be closer than 50 meters to the ground during operation;
• the peripheral (blade tip) speed of the wind turbine must not exceed 60 m/s; and
• noise pollution must be limited to 60 dB inside the safety zone and 40 dB outside the safety zone of the wind turbine.

Most of the technologies on the market do not meet these requirements or, if they do, they significantly reduce the return on investment.

According to an amendment to Act No. LXXXVI of 2007 of Hungary on electricity dated 22 December 2016, the government may, taking into account the balance of the expected power output of the electricity system, determine by decree the number of official permits for the construction and commissioning of wind power plants, as well as the output of wind power plants that may be licensed in a given calendar year,with the exception of small household-scale power plants and small power plants not connected to the electricity grid.The latest legislative act on this topic, i.e., Government Decree No. 454/2016 (XII. 19.) of Hungary set the capacity of wind farms that can be approved at 0 MW.

The tangible result of the short wind energy boom is the current wind energy capacity of about 328.9 MW, which represents ca. 3.8% of the domestic electricity generation capacity in Hungary. No doubt that expansion is necessary: based on market surveys, most of the industry players would be willing to install wind turbines even without state subsidies, and the country has untapped natural potential for wind energy.

Potential positive changes in line with EU trends

The European Commission’s Recovery and Resilience Instrument is designed to help mitigate the social and economic impact of the coronavirus pandemic and to make European economies more sustainable, resilient and ready for the green and digital transition. As part of this, each country has to prepare and submit a recovery and resilience plan to the Commission, outlining the reforms and investments they intend to make by the end of 2026. Hungary’s Recovery and Resilience Plan outlines a total of HUF 2,300 billion (ca. EUR 6 billion) for strategic development projects with the energy sector being the centre, which may well attract the attention of wind energy supporters, as facilitating onshore wind investments is one of the reforms listed in the plan.

Reasons for optimism can be found in the explanatory memorandum to the plan, titled “Facilitating onshore wind investment, No. C6.R2”, which states that “the reform aims to develop additional onshore wind generation capacity in Hungary by removing the current general restrictions on wind farm deployment and by creating designated target areas where wind investment is encouraged”. In essence, this means that the current regulatory framework would be amended in order to remove unnecessary limitations, in particular with regard to the distance and height of wind turbines and their power generating capacity. It is also expected that through the creation of designated target areas in parts of the country where wind energy density and wind speeds are favourable, investors would be able to obtain a specific simplified authorisation procedure for the installation of wind farms, with shorter procedural deadlines. Apart from the foregoing, no information is available at this stage, but the government is expected to present concrete draft legislation soon, given that Hungary has been granted a grace period until 31 March 2023 to implement the changes.

Expected market impact

Most of the industry players agree unanimously that change is long overdue. Hungary is essentially an agricultural country, so it is crucial to optimise the amount of land used for renewable energy production. Wind turbines occupy on average less than half a hectare of land, compared to solar plants spreading over 3-4 hectares. Moreover, the Hungarian electricity system faces serious challenges due to the recent boom of weather-dependent power plants, because it has not been followed by proper grid developments.

This lopsided approach has inevitably led to imbalances and balancing problems. However, in a well-designed system, wind and solar energy can effectively balance each other’s ups and downs. This will also be a key issue for hydrogen developments in the future because only green hydrogen (i.e., hydrogen produced from renewable energy sources) will be economically viable in the long run.

In view of the above, the need to implement the announced changes and to create the right regulatory environment is now greater than ever. A well-designed energy strategy, regulatory environment and support system, and the development of mutually supportive solar, wind and geothermal systems are essential to maintaining security of supply and reducing Hungary’s energy imports. It will therefore be worth monitoring what concrete measures are finally adopted to promote wind energy.

A változás szele: Pozitív kilátások a magyarországi szélenergia-szabályozással kapcsolatban

Magyarországon közel egy évtizede nem épült új szélerőmű, pedig a szélenergia hatékonyabb felhasználására kétséget kizáróan lenne igény. 2022 év végén az Európai Bizottság bejelentette, hogy elfogadta Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervét, amelyben kitűzött cél többek között a szárazföldi szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése is. Talán ez lehet a várva várt fordulat, ami befogja a szelet a magyar szélenergia-piac vitorlájába?

Szigorú szabályozás korlátozott sikerrel

A szélenergia szabályozása Magyarországon a kezdetektől fogva szigorúnak mondható az európai normákhoz képest a beruházásra alkalmas területek nagyságának jelentős korlátozásával és szigorú, bürokratikus engedélyezési eljárással. Kezdetben a szélerőművek létesítésére – a háztartási méretű kiserőművek (azaz 50 KVA alatt) és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek (azaz 50 MW alatt) kivételével – kizárólag a 33/2009. (VI. 30.) KHEM miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat útján volt lehetőség.

A pályázati eljárás keretében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a “Hivatal“), a hálózati engedélyesek bevonásával, elemzést végzett a villamosenergia-rendszer középtávon várható teljesítményének egyensúlyáról, szabályozhatóságáról és biztonságos működéséről. Ha az elemzés eredménye alapján volt lehetőség az elosztó vagy átviteli hálózathoz csatlakozó új szélerőművi termelő kapacitás létesítésére, a Hivatal pályázati kiírást készített, amelyre a beruházók jelentkezhettek, majd egy viszonylag hosszadalmas elbírálási szakaszt követően a Hivatal nyertest hirdetett. A nyertes pályázókkal ezt követően az illetékességgel rendelkező hálózati engedélyes a pályázatok műszaki dokumentációjának, a felülvizsgált csatlakozási tervnek és a hálózati engedélyes üzletszabályzatának megfelelő tartalmú hálózati csatlakozási szerződést kötött. A nyertes pályázó pedig megépítette a tervezett szélerőművet.

Habár a jogszabályok adta lehetőség adott volt, mégis kizárólag egyetlen állami támogatással ellátott pályázati kör zajlott le még 2006-ban. Ezt követően, még a projektek megvalósulása elé gördített visszatérő akadályok (leggyakrabban az fordult elő, hogy a korábban már kiadott hálózati csatlakozási engedély körül hirtelen mégis kivetnivalót talált az illetékes hálózati engedélyes) ellenére is 2010-ig folyamatos bővülés volt tapasztalható a szélerőművek telepítése terén. 2010. július 15. napján azonban a negatív fordulat első jeleként az épp folyamatban lévő tendert visszavonták és azt követően új tender kiírására már nem is került sor.

Az új szélerőmű parkok de facto tilalma

2016-ban újabb kedvezőtlen fordulat következett. Egyrészt a különböző jogszabálymódosítások lényegében megtiltották Magyarország területén a szélerőmű-létesítést és olyan műszaki feltételeket szabtak meg, amelyeket a jelenleg rendelkezésre álló ismeretek szerint épített szélturbinák aligha tudnak teljesíteni. Másrészt a törvénymódosítások a Hivatal helyett a Kormányt ruházta fel azzal a hatáskörrel, hogy a szélerőművek építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számát és az engedélyezhető szélerőművek teljesítményét meghatározza.

A 277/2016. (IX. 15.) Korm.rendelet által bevezetett rendelkezések értelmében beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű nem helyezhető el. Tekintettel arra, hogy Magyarország, kiemelten a Kisalföldi régió, ahol a természeti adottságok különösen indokolttá teszik a szélerőművek létesítését – településekkel sűrűn fedett terület, ez lényegében azt jelenti, hogy ma Magyarországon nincs olyan hely, ami megfelel ennek a követelménynek.

A fentieken túlmenően, a potenciálisan létesülő szélerőműveknek a következő követelményeket is teljesíteniük kell:

• a szélturbina magassága a 100 métert nem haladhatja meg;
• a szélturbina toronyba legfeljebb 2,0 MW-os villamos termelőegység építhető be;
• az 50 kW-nál nagyobb névleges teljesítményű szélturbinalapát hossza a földfelszínt 50 m-nél jobban működés közben nem közelítheti meg;
• szélturbinalapát kerületi (lapátvég) sebessége nem haladhatja meg a 60 m/s-t; és
• a zajterhelés biztonsági övezeten belül legfeljebb 60 dB, azon kívül pedig 40 dB lehet.

A forgalomban lévő technológiák legnagyobb része nem felel meg az említett követelményeknek vagy ha meg is felel, akkor lényegesen rontja a beruházás megtérülését.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 2016. december 22-én hatályba lépő módosítása értelmében ugyanis a Kormány a villamosenergia-rendszer várható teljesítményének egyensúlyára figyelemmel rendeletben határozhatja meg az adott naptári évre vonatkozóan – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – a szélerőművek építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számát és az engedélyezhető szélerőművek teljesítményét. A legutóbb ebben a tárgykörben kiadott kormányrendelet (azaz a 454/2016. (XII. 19.) Korm.rendelet) 0 MW-ban határozta meg az engedélyezhető szélerőművek teljesítményét.

A szélenergia tiszavirágzásának kézzelfogható eredménye a kb. 328,9 MW-ra tehető jelenlegi szélenergia kapacitás, ami a hazai villamosenergia-termelő kapacitás kb. 3,8%-át teszi ki. Kétségtelen, hogy bővítésre szükség van: piaci felmérések alapján az iparági szereplők többsége akár állami támogatások nélkül is hajlandó lenne szélerőműveket telepíteni, hiszen az ország szélenergia terén kiaknázatlan természeti potenciállal rendelkezik.

Lehetséges pozitív változások az európai uniós tendenciákkal összhangban

Az Európai Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel hivatott elősegíteni, hogy a koronavírus-világjárvány társadalmi és gazdasági hatásai enyhüljenek és az európai gazdaságok fenntarthatóbbá, reziliensebbé váljanak, valamint felkészüljenek a zöld és a digitális átállásra. Ennek keretében minden ország köteles helyreállítási és alkalmazkodási tervet készíteni és benyújtani a Bizottság részére, amelyben beszámol arról, milyen reformokat és beruházásokat kívánnak végrehajtani 2026 végéig. Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve összesen 2 300 milliárd forintnyi (kb. 6 milliárd euró) stratégiai fejlesztési projektet foglal össze, amelyben kiemelt szerep jut a zöld átállás jegyében az energetikai szektornak, amely hallatán talán okkal csillan fel a szélenergia szektor támogatóinak szeme, ugyanis a szárazföldi szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése a tervben felsorolt reformok között szerepel.

A bizakodásra a C6.R2. számmal jelölt szárazföldi szélenergiát célzó befektetések megkönnyítése című tervhez fűzött indokolás ad okot, amely szerint “a reform célja további szárazföldi szélenergia-termelési kapacitás kialakítása Magyarországon a szélerőművek telepítésére vonatkozó jelenlegi általános korlátozások megszüntetésével és olyan kijelölt célterületek létrehozásával, ahol ösztönzöttek a szélenergiára irányuló beruházások”. Ez lényegében arra enged következtetni, hogy a jelenleg alkalmazandó jogszabályi keretet módosítani fogják annak érdekében, hogy megszüntessék a szükségtelen korlátozásokat, különösen a védőtávolság, a szélturbina magassága és teljesítménykapacitása tekintetében. Mindemellett a várakozások szerint a kijelölt célterületek létrehozásával olyan országrészeken, ahol a szélenergiasűrűség vagy szélsebesség rendkívül kedvező, a beruházók egy egyedi egyszerűsített engedélyezési eljárás keretében rövidebb eljárási határidők mentén szerezhetnének létesítési engedélyt a szélparkokra. A fentieken kívül más információ egyelőre nem áll rendelkezésre, azonban hamarosan várható, hogy a Kormány konkrét jogszabálytervezetekkel áll elő, tekintettel arra, hogy Magyarország 2023. március 31. napjáig kapott haladékot arra, hogy implementálja a megígért változásokat.

Várható piaci hatások

A legtöbb iparági szereplő egyöntetű véleménye az, hogy ez a változás már rendkívül időszerű. Magyarország alapvetően egy mezőgazdaságra épülő ország, így kiemelten fontos a megújuló energiatermelésre hasznosított területek nagyságát megfelelően optimalizálni. A szélturbinák átlagosan kevesebb, mint fél hektáros területet foglalnak el szemben a 3-4 hektáron szétterülő naperőművekkel. Ráadásul a magyar villamosenergia-rendszer komoly kihívásokkal küzd az elmúlt időszakban gombamód terjedő időjárásfüggő erőművek hálózatra kapcsolódása miatt, ugyanis azt nem követték megfelelő hálózatfejlesztések.

Ez az egyoldalú megközelítés pedig szükségszerűen eltolódáshoz és kiegyenlítési problémákhoz vezetett. Pedig egy átgondolt hálózatfejlesztés esetén a szél és a napenergia jól ellensúlyozhatná egymás hullámvölgyeit. Ez a jövőben a hidrogénes fejlesztések esetén is kulcskérdés lehet, hiszen csak a zöld (vagyis a megújuló erőforrásból előállított) hidrogén lesz gazdaságilag életképes alternatíva hosszútávon.

A fentiekre tekintettel, a beharangozott változások véghezvitelére és a megfelelő jogszabályi környezet kialakítására most még inkább szükség van, mint valaha. Az energiastratégia, a jogszabályi környezet és a támogatási rendszer átgondolt felépítése, valamint a napelemes, a szélturbinás és a geotermikus rendszerek egymást támogató párhuzamos fejlődése elengedhetetlen az ellátásbiztonság fenntartása és Magyarország energia importjának csökkentése érdekében. Érdemes tehát figyelemmel kísérni, hogy végül milyen konkrét szélenergiát támogató intézkedések kerülnek elfogadásra.